A házasság Isteni “találmány”
Akik ismernek -vagy olvassák a blogjaimat- azok tudják, hogy házasságpárti vagyok.
A házassággal, a szerelemmel és a boldogsággal kapcsolatos véleményemet már többször is kifejtettem korábbi cikkeimben; például: itt és itt elolvashatod. Számomra nagy öröm, hogy -immár kilencedik alkalommal- itthon is megünneplik a Házasság napját- illetve hetét- ami épp ezen a héten van.
Habár rengeteg tévhitet -és egyenesen hajmeresztő és ostoba érveket- is olvastam arról, hogy miért érdemes házasságban élni de azért sok értékes írás is megjelent mostanában. Az is örvendetes tény, hogy -talán ennek köszönhetően is- egyre többen választják a házasságot, a “csak simán, papír nélküli” együttélés helyett.
Tudom és szinte már hallom is, hogy néhányan most felhördülnek e sorok olvasása közben…
Azzal érvelnek, hogy ők már régóta élnek együtt “papír nélkül”, sőt már gyerekeik is vannak és boldogabbak, mint a házasok… (én ezt azért nem állítanám!) Biztos van ilyen is és lehet benne némi igazság… de ez esetben számomra érthetetlen, hogy ezek a párok akkor miért nem merik
- hivatalosan is felvállalni egymást?
- egy esküvel megpecsételni a kapcsolatukat?
- az egymás iránt való elkötelezettségüket ilyen módon is kimutatni?
Az esküvő éppen erről szól; amit Isten színe és az emberek előtt is kimondanak egymásnak azok, akik a házasságot felmerik vállalni! Természetesen annak minden szépségével és nehézségével együtt és nem csak megegyeznek, hogy akkor mától együtt élünk és családként funkcionálunk stb.
Nem mellesleg pedig: a gyermekeknek is nagyon jó példa(adás), ha a szülők házasságban élnek!
Abban a párkapcsolatban, ahol nem ezt látják a csemeték, (mert a szüleik szerint ez nem lényeges kérdés kategória) később, felnőttként ők is hajlamosak lesznek az együttélést választani a házasság helyett, mert ezt látták a szüleiktől és azt gondolják, hogy ez nekik is elég. (ez a másolódás klasszikus példája…)
Gondolom ezt nem szükséges különösebben bizonygatni, mert -az utóbbi körülbelül 30 év során- drámaian esett a házasulandók száma és ezzel együtt a válások -illetve csak az együttélést választók- száma soha nem látott méreteket öltött. Nem csak itthon, hanem világviszonylatban is. Ezért egyáltalán nem meglepő, hogy a mostani húszas-harmincas éveiket taposók (netán már korai negyvenesek is) az együttélés mellett voksolnak a házasság helyett, a fentebb felsorolt okok miatt.
Vajon miért nem akarnak sokan házasságban élni?
Véleményem szerint, nagyon sokan azért nem akarnak házasságot kötni, mert
- nem biztosak abban, hogy valóban a másik az igazi…
- nem biztosak abban sem, hogy tényleg egymással akarják leélni az egész, földi életüket…
- ha mégsem jönne össze az áhított párkapcsolat, egy gonddal kevesebb; nem kell válási procedúrán végigküszködni magukat és egy csomó pénzkidobástól is mentesülnek, amit a válóperes költségek vinnének el…
- megakarják kímélni magukat a csalódás(ok) okozta fájdalmak időbeni elhúzódásától, ami a válásokat szokta kísérni…
- az első nézeteltérések után, egyszerűen “ki akarnak szállni” az együttélésből, lehetőleg minél gyorsabban és könnyebben…
- minimalizálni szeretnék a elválással végződő kapcsolataik negatív következményeit…
- az előző párkapcsolatokból származó, rossz tapasztalataikat kivetítik a jelen vagy jövőbeni párkapcsolatra is… (erről legutóbbi blogbejegyzésemben bővebben itt írtam.)
- nem bíznak abban, hogy a szerelmük és boldogságuk a házassági elköteleződéstől erősebb és hosszabb lesz…
- nem akarnak a közösen megszerzett vagyonon osztozkodni, mert mindenki viszi tovább azt, amit a kapcsolatba hozott…és a többi
Hosszasan lehetne még sorolni a kifogásokat. De a jó hír az, hogy mindezek ellenére vagy épp ezek miatt
Istennek van terve a házasságra!
És ez garantáltan jó terv! 
A házasság az egyetlen olyan dolog, amit Isten, két (különböző nemű!) ember életközösségének szövetségeként elismer és megáld!
Ez akkor valósul meg maradéktalanul, amennyiben mindkét fél számára az isteni alapelvek az irányadóak a házasságban, nem pedig az önös érdek! Szeretnék hangsúlyt tenni az Isten által megfogalmazott alapelvekre. Mert -többek között- épp ezeknek hiánya az oka annak, hogy a legtöbb párkapcsolat zátonyra fut, ha ezeket figyelmen kívül hagyják.
Ráadásul, sokszor már a feltételek sem adottak… Például az egyik hívő a másik nem, vagy egyik sem az. De olyan is előfordul sajnos, hogy bár mindkét fél hívő -és úgy kötötték meg a házasságot -de sajnos az egyik fél (vagy mindkettő) eltávolodott az isteni útmutatásoktól a házasságra vonatkozólag, (sőt valószínűleg az élete többi területén is kudarcot-kudarcra halmoz) ezért válással végződött a kapcsolat… (na, ez is megérne egy blogbejegyzést…)
Itt meg kell említenem egy fontos dolgot is:
Az Istenben és a bibliai értékrendekben való hit vagy az erkölcsös életvitel automatikusan nem garancia,a boldog, sikeres és hosszú házasságra! Ez sokan elfelejtik és az gondolják hogy ez önmagában elég.
De az sem véletlen, hogy sok – akár ötvennél is több éve- házasságban élő pár elmondása alapján- a legtöbb, sikeres és hosszú házasság egyik pillére éppen ez: hisznek Istenben és a házasságra vonatkozó ígéreteiben és aszerint is élnek, beszélnek. Én is ebben hiszek abban viszont már kevésbé, hogy ateistaként lehetséges boldog, elégedett és sikeres életet élni… (de ezt itt nem bocsájtom vitára; ez az én magánvéleményem.)
A titok egyszerű
Sokszor kérdezgetik az emberek és szinte mindenki kíváncsi rá, hogy mi a titka a “sírig tartó” boldog házasságnak?
Elolvastam jó néhány nyolcvan-kilencven éves házaspár élettörténetét, bizonyságait, akik mindannyian elmondták: semmi titok nincs benne; egyszerűen őszintén szeretik, tisztelik egymást -feltételek nélkül- és teljesen megbíznak a másikban.
Az utóbbi időben nekem is volt alkalmam személyesen is megkérdezni néhány olyan ismerősünket, barátunkat, akik közül többen korábban csak együtt éltek, néhányuknak már gyereke is volt. Nem is tervezték, hogy összeházasodjanak de később mégis a házasságot választották. Elmondásuk szerint azért is tették ezt, mert úgy érezték, hogy az összetartozásukat valahogy “legálissá” kellene tenniük, másrészt mert megismerték Istennek,a házasságra vonatkozó útmutatásait.
Tehát nincs titka a boldog és hosszú házasságnak. Bárki megismerheti, ha elolvassa a Biblia idevonatkozó passzusait.
De nem csak a Bibliában olvashatsz erről, hanem világszerte rengeteg boldog, harmonikus családban és házasságban élő hívő (köztük: pásztor, bibliatanító, orvos, tanár, pszichológus, üzletember stb.) osztotta meg gondolatait könyvben is ebben témában. Mindannyian -a bibliai álláspontot szem előtt tartva –gyakorlati tanácsokkal és saját példáikkal is megvilágítva segítenek a “hogyan” kérdésekben, minden érdeklődőnek és olvasónak.
Még a nem hívő, de nem is ateista ismerőseim is azon a véleményen vannak, hogy sokkal könnyebb azoknak, akik így élnek. Mert ők nagy valószínűséggel sikeresebben veszik a felmerülő akadályokat az életük többi területén is, nem csak a házasságukban.
(Holnap ugyan Valentin-nap lesz, amiről egy éve írtam meg a véleményemet itt. Ezért most direkt nem írok róla, mert vajmi kevés köze van a boldog házassághoz, de felőlem ünnepelje, akinek ez fontosabb …)
Mi a házasság lényege?
A házasság az emberiség legkisebb de legfontosabb társadalmi egysége, amit úgy is hívunk: CSALÁD
Ez alapvetően fontos, nem csak a létfenntartás (szaporodás) céljából, hanem mert Isten az embert társas lénynek teremtette és rögtön utána megállapította, hogy:
“Nem jó az embernek egyedül lenni, szerzek néki segítőtársat, hozzá illőt…”
Egy másik fordításban (EFO) még jobban kijön a lényeg, miszerint : “Nem jó Ádámnak, ha egyedül él… alkotok számára egy hozzá illő segítőtársat!…” ( I.Mózes könyve 2:18)
E rövid mondatban benne van lényeg, ami a házasságot élteti:
- Isten szerzi meg Neked, nem kell futkosni az igazi társ után…(de ehhez szükséged van hitre, nyitott szívre és szemre is!)
- Akit Ő szerez számodra az tényleg a segítőtársad, támaszod, barátod stb. lesz, nem az ellenséged…
- Tökéletesen hozzád illő lesz életed minden vonatkozásában.
Lévén, hogy Isten a házasság “intézményének” szerzője, ezért a életre vonatkozó “használati utasítását” is érdemes megszívlelni mindenkinek, aki sikeres, boldog és hosszú házasságban szeretne élni!
A házasságot leginkább egy kerthez lehet hasonlítani…ami folyamatos gondozást igényel, mert “magától” nem lesz szép, boldog, harmonikus és hosszú életű. Mindkét házasfélnek hozzá kell adni saját részét – tenni kell érte, nem is keveset- hogy azzá váljon… ( ahogy erről korábban itt bővebben már írtam.)
Mi, a Férjemmel –immár tizennyolcadik éve élünk a boldog házasság isteni kötelékében de folyamatosan ápoljuk is azt! Ezért mi maradunk a házasság megünneplésénél; de nem csak most, hanem az év bármely napján!
Ha úgy gondolod, hogy ez a cikk hasznos lehet a barátaidnak és ismerőseidnek, akkor oszd meg! Köszönöm.
Kedves Ildiko es Paci! Orommel olvastam bejegyzeseiteket a hazassagrol. Nagyon halas vagyok Istennek, hogy vannak Boldog Hazassagok, Emberek es ezt Istennek koszonjuk meg. En is ferjemmel Gyuszival ugyanezeket a dolgokat hisszuk es eljuk. Kivanjuk Isten gazdag aldasat eletetekre es mindig Orometek teljes legyen. Tisztelettel es szeretettel Ildiko Brassobol.