Hispanic couple holding hands on beachMiért nem boldogok az emberek?

A napokban bementem a hozzánk legközelebb eső bankfiókba, ahol a személyzet néhány tagja már név szerint is ismer.

Ügyintézés közben, az egyik hölggyel mindig beszélgetünk. Kérdeztem van e családja. Már éve óta ismerem de csak most bökte ki, hogy egyedül neveli a 11 éves fiát és hát nem igazán tűnt boldognak.
Mondtam neki, hogy nem jól van ez így és különben is… túl fiatal ahhoz, hogy egyedül élje le az életét. (szerintem még negyven éves sincs, tényleg csinos, ápolt és helyes hölgy.) Erre  ő az válaszolta, hogy : “Nem kell mindenkinek párkapcsolatban élnie, akinek gyereke van… és jó így nekünk együtt, csak ketten a fiammal stb…”

 Mindannyian tudjuk, hogy ez egyáltalán nem jó! A gyermekeknek pedig főleg nem; mert ők sínylik meg leginkább a válásokat. Pedig nekik egy időben van szükségük az anyára és az apára is! Szavaiból és szeméből tükröződött a csalódottság és a keserű tapasztalat. Gondolom mivel nem akar még egyszer lelkileg összetörni, ezért inkább bezárkózik és próbálja elfogadni a kialakult helyzetet.

De mi lesz néhány év múlva? Amikor már a fiacskáját inkább a haverok, meg a lányok fogják érdekelni és nem tart igény anyuci védő szárnyaira? És az ő fiatalsága meg közben lassan elkezd fakulni… az idő előrehaladtával arányosan romlik az esélye annak is, hogy egy boldog kapcsolatban élhessen… és végül egyedül marad, magányosan…pedig nem kellene, mert az ember alapvetően társas lény!

Figyelni a jelekre…

Számtalanszor hallok és néha olvasok vagy tapasztalok ilyen és ehhez hasonló történeteket.

Elképesztően sokan élnek a fent leírt élethelyzetben, mert úgy gondolják;

  • a korábban megélt rossz tapasztalatok, sérelmek és fájdalmak a következő párkapcsolatukban is újra előjöhetnek és erre  igazán nincs szükségük még egyszer.
  • Ezért -az újabb csalódás lehetőségét kizárva- inkább egyedüllétet választják. (A fenti leírt eset persze nem csak nők hanem férfiak életében is egyre gyakrabban megtörténik de az előbbi sajnos sűrűbben.)

Bár valóban előfordulhat újra a csalódás és tényleg nehéz előre megjósolni, hogy -akár egy lángoló szerelemmel-kezdődő kapcsolatnak mi lesz a végkifejlete. De mindig vannak  jelek, amiből már – az ismerkedés első alkalmával is- lehet olvasni és elkerülhető lenne a sok csalódás, fájdalom.

Ha valaki nem elég figyelmes és már az ismerkedés után, a kezdeti (sokszor beszédes és árulkodó) jelekből nem következtet arra, mire számíthat később, akkor  nem sok remény van a harmonikus és hosszútávú kapcsolatra. A legtöbb esetben már a randik legelején eldől, hogy milyen lesz  a párkapcsolat minősége és hosszúsága.

A jó döntésekhez az életben elengedhetetlenül fontos legalább 4 dolog:

  • az elegendő mennyiségű és hiteles információ
  • az első  benyomás
  • a személyes  pozitív tapasztalat
  • intuíció (vagy belső megérzés/meggyőződés)

Természetesen van még sok egyéb dolog is, ami befolyással bír a döntéseinkre, de ezek mérlegelése alapján már van esélyünk  jól dönteni, választani. Persze még így is előfordulhatnak rossz döntések; elsősorban az előre nem látható bizonytalansági tényezők sokasága miatt nem könnyű “kiszámítani”, hogy mi történhet később.

Pláne akkor nehéz tisztán látni és jól dönteni, ha -már a kapcsolat legelején- sincs meg a két fél között a kölcsönös bizalom, az őszinteség és azonos érdeklődési kör vagy értékrend. Ezek hiányában mit is várhatnának azok a “párok”, akik már az ismerkedés/együtt járás különböző  fázisai során

  • nem tudnak könnyen egymásra hangolódni érzelmileg és lelkileg sem?
  • nem akarnak minden olyan dologról nyíltan és egyenesen beszélni, ami a kialakulóban lévő kapcsolatot pozitív irányba befolyásolhatná…
  • alig vannak közös nevezők…
  • titkokat hallgatnak el egymástól azzal a céllal, hogy minél jobb benyomást keltsenek a másikban…
  • netán szándékosan becsapják vagy kihasználják a bizakodó és őszintébb másik felet…
  • hiába bizakodó és őszinte az egyik fél, ha a másik nem az, stb…

Ilyenkor szinte borítékolható, hogy az a  kapcsolat nem lesz hosszú életű! Így nem is lehet közös jövőről vagy családról beszélni.

Mégis gyakran ilyenkor rájön egy homály az gyengébb akarattal rendelkező félre és az árulkodó jelek ellenére is(!) belemegy az eleve  kompromisszumokkal teli, élettársi vagy egyéb kapcsolatba… Ezek után nem “csoda” , ha ezekből egyenes út vezet a csalódásokhoz és a válásokhoz (sőt akár a brutalitáshoz is.)

Ugye nem nagyon kell ecsetelni a fentieket senkinek sem, mert ennyi  boldogtalan ember, csonka család és szingli még nem élt egyik nemzedékben sem a Földön mint manapság.

De akkor mit lehetne tenni?

Először is: NE ADD FEL! (aki feladja az csak veszíthet…)

Másodszor:

egy nagyon egyszerű de érzékletes példa:

  • ha mondjuk 1-2 szer romlott tejet veszel a közértben (pedig még 10 nap múlva van a lejárati ideje)… vagy
  • rossz minőségű cipőt vásároltál, ami nem bír ki  még egy szezont se… vagy
  • bármi rossz tapasztalatod van pl. egy (mobil)szolgáltatóról…

akkor nem fogod az mondani, hogy minden tej romlott vagy minden cipő silány és minden szolgáltató le akar húzni… stb., és ettől kezdve soha többet nem fogsz tejet inni, vagy nem jársz cipőben, vagy nem telefonálsz és nem veszel telefont, mert becsaptak vagy tönkrement… ugye? :-)

Konklúzió: Ne vetítsd ki a múltban történt rossz tapasztalataidat, a jövőben  veled történő eseményekre! Oké?

Van választási lehetőség!

Sokszor van úgy, hogy ami nem sikerül egyszer-kétszer vagy többször, arról az emberek túlnyomó része hajlamos úgy gondolkodni (még az egyéb területen optimista beállítottságúak is)  hogy nekik már úgy sem fog soha összejönni  ez a “házasságosdi”… vagy akár egy harmonikus élettársi kapcsolat, mert minden férfi akikkel eddig összeakadt, az egy önző és kiállhatatlan alak, (vagy férfiaknál: minden nő egy házisárkány, vagy csak a pénzére hajt…stb.)

De amennyire ebben hiszel, annyi erővel az ellenkezőjébe is hihetnél! Sokkal boldogabb lehetnél már ettől a gondolatól is:

Igen, miért ne lehetnél te is boldog (még sok rossz tapasztalat után vagy ellenére is!)

Persze, hogy lehetsz boldog, ha te is tényleg akarod és nem süllyedsz  a béka feneke alá az önsajnálat miatt, vagy amit sokan öncsalásból vallanak, hogy jobb szingliként, mert így nem kell se alkalmazkodni, se elviselni a másik hibáit… stb.) Pedig valójában nagyon is vágynak egy valódi társ után…

Te döntöd el, mit hiszel el a jövődről!

Ha a jót, akkor annak alapján fogsz gondolkodni, beszélni és cselekedni. Ha pedig a tapasztalataidra nézel csak és az állandó csalódástól való félelem gyötör, akkor ezek a gondolalatok és beszédek fogják irányítani a jövődet…  vagyis Te választasz!!!

(a fenti témáról egyébként már a korábbi években többször is írtam; olvass bele a másik blogoldalamon! pl.  itt  és itt )

Értesítő új blogbejegyzésekről

Név:

E-mail cím: